KI VOLT SZÁLASI FERENC?
 
szalasi.GIF (22339 bytes)
Családi háttér és pályakezdés   Szálasi (1935-ös önkéntes néváltoztatása előtt: Szálasy) Ferenc Kassán, 1897. január 6-án született. Apai nagyapja részt vett a magyar   szabadságharcban, Világosnál esett orosz hadifogságba, innen került a szabadságharcot követő büntető intézkedések során Ausztriába, ahol is katonai szolgálatot kellett teljesítenie. E közben ismerkedett meg egy bécsi nővel, akit azután feleségül vett. E házasságból született Szálasi édesapja, aki a nagyapa viszonylag korai halála után a katonai árvaiskolába került. Egy rendelkezés nyomán, amelynek értelmében mindenki, akinek apja 1849 után került Ausztriába, Magyarországra kényszerül települni, Szálasi édesapja katonai iskolai tanulmányait Pozsonyban folytatta. E tanulmányok befejezését követően Szálasi apja katonai tisztviselőként dolgozott.
  Sulyok Dezső, a Horthy-korszak ismert magyar ellenzéki, de németellenes
  beállítottságú, az akkori baloldalhoz közelálló politikusa (aki 1945-től
  a kisgazdák egyik legtehetségesebb vezéralakja volt s akit a kommunisták
  a kisgazdapárt legelső "leszalámizása" során távolíttattak el a
  kisgazdapártból) Szálasi lejáratása céljából - Bethlen István
  ösztönzésére és a tőle kapott hamisított származási iratok alapján - a
  30-as évek végén azzal a történettel állt elő, hogy Szálasi Ferenc
  valójában nem is magyar, hanem örmény származású ember, akit (vagy
  akinek felmenőjét) eredetileg Szalosjánnak hívták. A lejárató akció
  csütörtököt mondott: a budapesti törvényszék Lengyel-tanácsa
  megállapította, hogy Szálasi Ferenc apai nagyapai ágon "tiszta" magyar
  származású ember, akit csupán távoli oldalági rokonság fűz az
  örménységhez, és a Szalosján név a Szálasi-név örményre fordításából
  származik. (Egyébként az örmény származás egyáltalán nem szégyellni
  való. Tudomásunk szerint az aradi vértanúk közül kettőben is
  csörgedezett örmény vér, úm. Kiss Ernő h. altábornagyban és Lázár Vilmos
  honvédezredesben.)
  Amíg Szálasi apai nagyanyja német nő volt, addig édesanyjában szlovák
  vagy ruszin vér is folyt. Összességében tehát Szálasi korántsem volt
  "tisztán" magyar származású ember, amint hogy egyébként a magyar emberek
  tetemes hányada sem az. Valószínű, hogy - erkölcsi emelkedettségén,
  keresztény hitén túlmenően - ez a körülmény is befolyásolta Szálasinak
  azt a türelmes és a Kárpát-medence vérségi sajátosságaival szemben
  körültekintő, realisztikus nemzetiségi politikáját, amely az ő
  hungarizmusára oly jellemző s ami Szálasi politikáját a hasznos és
  keresztény idegenek szentistváni befogadásának politikájához vagy pl.
  Széchenyi István nemzetiségi politikájához (pl. a legnagyobb magyarnak
  az ún. akadémiai nagy beszédében kifejtett elveihez, ill. a türelmetlen
  magyarosítás elleni számos fellépésében mutatkozó eszmeiségéhez) vagy az
  ugyancsak "nem tisztán" magyar származású Prohászka Ottokár hasonló
  felfogásához kapcsolja.
  Szálasi - ma úgy mondanánk - sokgyermekes családban nőtt fel. Az első
  gyermek lány volt, a többi fiú. Ferenc volt a legidősebb közülük.
  Szálasiék bensőséges családi életet éltek. A gyermekek - az egyébként
  görög katolikus, de mélyen vallásos - édesanyától erőteljesen vallásos
  nevelést kaptak, mint Szálasi mondotta: "Az istenhit erejét és
  meggyőződését az anyatejjel szívtam magamba. Anyám keresztül-kasul
  itatott engem a hittel." Szülei a család rossz anyagi életviszonyaira
  tekintettel Szálasi Ferencet katonai pályára szánták. Így került a
  hungarizmus majdani megalapítója a kőszegi katonai reáliskolába,
  amelynek elvégzése után katonai pályára lépett. Részt vett az I.
  világháborúban. 1915-ben hadnagyként került ki a frontra, ahol 36
  hónapot szolgált. Csapattisztként egy rohamozó alakulatot is vezetett.
  A háború után Magyarországra költözött és az ún. őszirózsás forradalom
  idején külügyi futárszolgálatot teljesített. A következő évtizedben
  sokoldalúan képezi magát és ennek során - még mielőtt felvennék a
  Hadiakadémiára, amelyet egyébként 1923-1925-ben végez el - számításokkal
  igazolja a munkásság termelő tevékenysége és a hadisikerek közötti
  egyenes összefüggést. Innen csak egy lépés nézetrendszerének egyik
  legfőbb eleméhez: sikeres nemzetpolitika nem lehetséges a munkásság
  gazdasági és társadalmi súlyának megértése, kívánatos szerepének
  elismerese nélkül. 1925-ben a vezérkarhoz kerül, 1926-1929-ben a
  Vezérkari Főnökségnek Tábornoki és Vezérkari Továbbképzés, ill.
  Vezérkari Személyi Ügyek osztályán szolgál. A 20-as évek végén, a 30-as
  évek elején Szálasi hazai és külföldi tanulmányutakon vesz részt. Ebben
  az időben különböző politikai, katonapolitikai dolgozatokat ír,
  nézeteivel, írásaival a vezérkar egyik középponti alakjává, a tiszti
  viták afféle politikai fenegyerekévé növi ki magát. Írásait Gömbös Gyula
  is ismeri, aki olykor elragadtatással nyilatkozik ezekről az írásokról
  (sőt, amikor már miniszterelnök volt, Szálasiról mint egyik lehetséges
  utódáról tesz említést), máskor viszont megfeddi katonaforradalmári
  megnyilvánulásai miatt. Szálasit 1933-ban vezérkari őrnaggyá léptették
  elő. ő viszont 1935. március 1-jén nyugállományba vonult és
  megalapította a Nemzet Akaratának Pártját (a NAP-ot). Ez Szálasi és a
  hungarizmus első pártalapítása Magyarországon.
  A Cél és követelésektől az Út és célig
  A NAP eszméit, a politikai cselekvésre vonatkozó elgondolásait Szálasi
  1935 márciusában írt munkája, a Cél és követelések tartalmazza.
  Korábbi írásaihoz képest e munkájában jelentős lépést tesz előre:
  kidolgozza az Ősföld (a Kárpát-Duna medence, vagyis a történelmi
  Magyarország) megújhodásának, újjáépítésének, átszervezésének, szerves
  és egységes irányításának, a Hungária Egyesült Földek létrehozásának a
  tervét.
  A Cél és követelések c. írást felfoghatjuk úgy is mint egy rövid - de
  lényegre törő - bevezető tanulmányt Szálasi legjelentősebb ideológiai
  munkájához, az Út és cél c. tanulmányhoz. A két tanulmány megírása
  között azonban évek telnek el. A NAP megalakulását a pártszervezés,
  pártépítés nehéz időszaka, egy sok időt és energiát igénylő munka
  követi, mégpedig a szinte minden oldalú támadások kereszttüzében. (Ezek
  a támadások azután állandósulnak, Szálasi Ferencnek és mozgalmának
  mondhatni egy perc nyugta nincs, majd a vesztes háború után, amikor őt
  és mozgalmát teszik meg a legfőbb bűnbaknak, minden rossz legfőbb
  okozójának, Szálasi egy rendkívüli erkölcsi, szellemi és fizikai tortúra
  szenvedő alanyává válik, halála után pedig egy - mind a mai napig véget
  nem érő - olyan gyalázkodás folyik ellene és hungarista mártírtársai
  ellen, ami logikussá teszi a feltételezést: azt, hogy a Nemzetvezető és
  bajtársai már minden bizonnyal egy megtisztult "túlvilági" állapotban
  vannak s valóban az Örök Világosság fényeskedik nekik.)
  1936. október 6-án Gömbös Gyula váratlanul meghal és reformtörekvéseinek
  leginkább értő továbbfejlesztőjét, Szálasit Keresztes-Fischer Lajos,
  Horthy katonai irodájának főnöke (a későbbi belügyminiszternek, a
  nemzeti szocializmus következetes ellenségének a fivére) egy országos
  helyzetjelentés megírására kéri. Szálasi - országjárása, elmélyült
  vizsgálódásai után - ún. Emlékeztetőt ír, amelyben honi állapotaink
  felett alapos bírálatot gyakorol, hangsúlyozván: a nemzet válságban van.
  Egyszersmind kihallgatást kér Horthytól. Keresztes-Fischer Szálasi
  írását elsüllyeszti, az államfő és Szálasi kapcsolatfelvételét pedig
  megakadályozza. A kabinetfőnök e tettével egy sorozatot indít el: a
  következő években Szálasi számtalanszor keresi a kapcsolatot Horthyhoz,
  ebbeli igyekezetében azonban egészen 1944 májusáig minduntalan
  elgáncsolják. 1937 tavaszán megindul a NAP első lapja, az Új Magyar
  Munkás. A lapban megjelent cikkek bírálják a kormányzatot, a liberális
  világszemléletet, a nemzetközi nagytőkét és a kommunista internacionálét
  és taglalják a hungarizmus politikáját és programját. A következmény: a
  kormányzat gyorsan feloszlatja Szálasi pártját (ez ebben a "műfajban",
  tehát a hungarista pártok feloszlatásának sorában az első eset) és 1937.
  április 15-én, szinte hajszálra 100 évvel azután, hogy Kossuth Lajost
  bebörtönzik - és ugyancsak egy sorozat nyitányaként - letartóztatják
  magát Szálasi Ferencet is. A bírói szabadlábra helyezést nem sokkal
  követően még ugyanez év augusztusában egy röpirat miatt újból
  letartóztatják, majd szabadlábra helyezik, de vádat emelnek ellene. 1937
  nyarán Szálasit britek keresik fel azzal az ajánlattal, hogy hajlandók
  támogatni a hungarista mozgalmat, ha az elkötelezi magát egy
  délkelet-európai konföderáció mellett. Szálasi nemet mond, viszont rajön
  arra, hogy a Hungária Egyesült Földek elnevezés zavarba ejtő lehet (ő
  sem konföderáció, sem föderáció formájában nem tartotta volna helyesnek
  a Kárpát-Duna medence állami feldaraboltságának tartósítását), ezért
  ettől kezdve a Hungarista Magyar Birodalom kifejezést használja.
  Mindezen közben a hungarista pártépítés nem szűnik meg: 1937
  augusztusában Szálasi megegyezik vitéz Endre Lászlóval, hogy a
  hungaristák új pártot hoznak létre, amelybe belép Endre is pártjával, a
  Magyar Fajvédő Szocialista Párttal. Az új párt, a Magyar Nemzeti
  Szocialista Párt 1937. okt. 24-én a Budai Vigadóban tartja alakuló
  nagygyűlését, amelyen kimondják: a párt a teljes hatalmat akarja
  átvenni, mégpedig egyrészt az államfő, másrészt a nemzet akaratából.
  Mint Szálasi kifejti: a hatalomhoz vezető úton a börtön és a szabadság
  édestestvérek, az első az utat jelöli, a második a célt. A cél a teljes
  rendszerváltozás, mert csak ez hozza meg a kívánt új valóságot, az ezt
  tükröző új igazságot és az új - és igazi - szabadságot. Ez a
  rendszerváltozás csak forradalomban születhet, ez a forradalom azonban
  tudatos és nemes szándékú népmozgalom. Jól vezetett és építő szellemű,
  nem az alacsony rendű ösztönöktől vezérelt és nem egy romboló
  szenvedélyű tömeg hajtja végre. Ha mármost csupán a nemzet akaratából -
  az államfő és az alkotmányosság ellenében - akarnák a hatalmat átvenni,
  akkor nem az említett igazi forradalmat hajtanák végre, hanem a tömegek
  terrorisztikus és anarchista lázadása előtt köveznék ki az utat, ha
  viszont a hatalom átvételében pusztán az államfő akaratára
  támaszkodnának, akkor ez diktatúrára vezetne, ami elfogadhatatlan és nem
  tévesztendő össze a - hivatalos felhatalmazáson alapuló - tekintélyre
  építő rendszerrel.
  A hungarista eszme a hónapok, az évek során egyre szélesebb körben
  hódít, megszületik a párt jelszava: "1938 a mienk, Szálasi jön." Ebben a
  helyzetben az uralkodó körök úgy döntenek, hogy - a nemzeti szocializmus
  további előretörését megakadályozandó az elnyomás eszközéhez nyúlnak. A
  hungaristáknak is helyet adni kívánó és puhakezűnek mondott Darányit
  menesztik. (Szálasi véleménye szerint Sztójay előtt Darányi volt az
  utolsó magyar kormányfő, aki tisztességesen viszonyult a hungarista
  mozgalomhoz.) Ugyanakkor az új miniszterelnök, Imrédy Béla vezetésével
  nagyarányú támadást indítanak a hungarizmus ellen. Ún. rendtörvényeket
  hoznak, amelyekkel korlátozzák az egyesülési jogot, megszigorítják a
  sajtórendészetet, nagy internálótáborokat alakítanak ki, az ítélőtáblák
  székhelyén öttagú ún. különbíróságokat állítanak fel a politikai perek
  meggyorsítására és az államfogházbüntetéseket börtön- és
  fegyházbüntetésekkel váltják fel. (Ebben az időben a börtönbe zárt
  politikai foglyok csaknem mindegyike hungarista.) 1938 tavaszán a
  hungarista vezetőket rendőri felügyelet alá helyezik, majd betiltják a
  Magyar Nemzeti Szocialista Pártot is. Szálasi értékelése szerint Horthyt
  egy olyan klikk szigetelte el a nemzettől, amely 1938-ban hozzákezdett a
  hungarizmus megsemmisítéséhez. Ennek érdekében a szóban forgó klikk
  természetesen nemcsak szigorító intézkedéseket foganatosított, de
  nagyszabású politikai propagandaakcióba is kezdett. Másfelől a
  hungarizmus állhatatosságára jellemzően az egyik időközi választás során
  a parlamentbe is bekerülő Hubay Kálmán bejelenti az újabb - immár
  harmadik - hungarista párt: a Nemzeti Szocialista Magyar Párt -
  Hungarista Mozgalom megalakulását. (Az új párt 1938 augusztusában egy
  újabb nemzeti szocialista párttal egészül ki.) Az államhatalom fokozódó
  nyomásának körülményei között Szálasi érzi, hogy már nem sokáig maradhat
  szabadlábon. Hozzákezd tehát eszmerendszerének írásos rögzítéséhez, az
  Út és cél megírásához. Előérzetei nem csalják meg, az államhatalom
  Szálasi egyik árulóvá lett munkatársának közreműködésével "bizonyítékot"
  gyárt ellene s ezzel a korábban megfogalmazott vádat tárgyalhatóvá
  teszi. Ezután 1938. július 6-án másodfokon három évi fegyházbüntetésre
  ítélik s az ítéletet augusztus 16-án a Kúria is helybenhagyja, ami után
  Szálasi Ferencet azonnal a szegedi Csillagbörtönbe szállítják.
  Ezekben az években a külső mintákat (Mussolini fasizmusát, a hitleri
  népi mozgalmat, Franco falangizmusát, stb.) is erőteljesen figyelő,
  magukat nemzeti szocialistának nevező hazai áramlatokat Szálasi
  hungarizmusa át- meg áthatja, és kétségtelen, hogy e táboron belül neki
  lett a legnagyobb tekintélye, mind erkölcsi, mind szellemi
  vonatkozásban. E tekintélyét azután bebörtönzése csak fokozza. Ez a
  körülmény is közrejátszik abban, hogy az államhatalomnak a hungarista
  mozgalom elleni támadásai nem csitulnak: Keresztes-Fischer Ferenc
  belügyminiszter 1939. febr. 24-én betiltja a még egy esztendőt sem
  megélt hungarista pártot, valamint egy hasonló nevű kisebb pártot. Igaz,
  mindez Hubay Kálmánt nem zavarja abban, hogy a közelgő választások
  hírére - Szálasi nevével fémjelezve, az ő eszméit hirdetve - új és immár
  tartósan életben maradt pártot alapítson. Ez volt a Nyilaskeresztes
  Párt, amely az 1939-es országgyűlési választásokon meglepően jól
  szerepelt, minden elnyomó intézkedés ellenére - kis szövetségeseivel
  együtt - a képviselői helyek közel 20%-át szerezte meg s különösen
  jelentős sikert ért el Budapest munkáskerületeiben és a földműves nép
  szegényebbjeinek körében, ékesszólóan bizonyítva, hogy Magyarországon
  égetővé vált a szociális kérdés, de azt is, hogy a margóra szorított
  hungarizmus az egyetlen igazi reménysége a "három millió koldus
  országának". Mindez összefüggött azzal is, hogy a nép jelentös
  csoportjai Szálasiban nem bűnöst, hanem mártírt láttak. Beigazolódott az
  Út és cél híres jelmondata: "Nem az a hatalmas, aki üldöz, hanem az,
  akit üldöznek!"

 

  A NEMZETI AKARAT PÁRTJÁNAK ÁLLAMCÉLJA:

"A Kárpátokkal övezett területen -átnyúlva az Adria-tenger partvidékéig- magyar fennhatóság alatt álló, az új alkotmányban lefektetett  önkormányzatokkal ellátott  Részföldek egyesülésébõl megalkotott HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK, politikai, gazdasági és társadalmi, szervesen egymásba kapcsolt állami felségterület felépítése megszervezése, központi irányítása és vezetése, megosztott végrehajtó hatalommal való ellátása, hogy népei az államegységben
1., az államközösséget szükségesnek tartsák és elfogadják, az egységes Nemzet és Haza megalkotását a népi kultúrszabadságnak alkotmányos biztosításával akarják;
2., az államközösséget közös akarattal megvédjék;
3., csak így  lássák  egyedül biztosítottnak erkölcsi, szellemi és anyagi gyarapodásukat;
az ily módon létesült Egyesült Földek elismerése Anglia, Németország, Olaszország, Lengyelország és Oroszország részérõl nemzetközi szerzõdések révén, melyek az Egyesült Földeket, mint megszállástól és átvonulástól mentes és szabad, önálló,  feloszthatatlan területet
biztosítják egymás között és az Egyesült Földek államfelsége javára."
/Megjegyzés: "A HUNGÁRIA EGYESÜLT FÖLDEK magasabb rendû államrendszert képeznek, melyet a közvetlenül érdekelt Részföldek: Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát-Szlavónföld, és Nyugat-gyepû együttes érdeke hoz létre. Alkotmányos összeálláshoz elegendõ, ha a Földek közös akarata az államalakulás létrehozása érdekében megnyilvánul. A Részföldek népeinek akarata  szükséges elõfeltétel, az érdekelt külföld akarata kívánatos, de nem elõfeltétel.
A  N. A. P.  a lefektetett államcélt akarja és meg is fogja valósítani, az erre való törekvés becsületes, igaz, megalkuvást nem ismerõ harcosa. Az államcél elérésére szükséges munkálatokat késedelem nélkül azonnal és bátran meg fogja kezdeni. Az a meggyõzõdése, hogy az élet folyása  az Õsföld népei legfeljebb még egy nemzedékének kegyelmez, de azután elpusztulunk, ha nem kezdünk azonnal az államcél megvalósításához."
A   N. A. P.  Hitvallás-a szerint: "Minden hatalom a néptõl ered. A népfelség eredeti, az államfelség  eredõ hatalomjog. A népfelség államhatalom alakjában átadja élõ akaratát kiválasztottjának, hogy a népfelség érdekeit  belsõ és külsõ vonatkozásaiban biztosítsa és megvédje;felhatalmazást ad neki jogok gyakorlására, másfelõl az államvezetést rábízva kötelességeket szab meg számára.
...hogy az államnak mi a hivatása , ennek folyamányaképpen  milyen célt tûzhet ki, vagy az államalkotó elemei érdekében  kényszerbõl milyen célt kell kitûznie: ez az államcél;
hogy a célt hogyan, milyen eszközökkel, mi módon, milyen sorrendben és mikor érheti el, a cél érdekében  az eszközöket hogyan kell megszerveznie, kiépítenie, fejlesztenie és gyümölcsöztetnie: ez az államélet.
Államcél és államélet egymást szervesen ki kell egészítsék, egymással párhuzamosan kell haladniok. Ennek a szervezett  párhuzamnak
élõszóban meghatározott, ésszerûen és célirányosan alkotott törvénye, az állam munkaruhája: az alkotmány. Ezen az alapon épül az államösszesség dicsõségének, boldogságának és nagyságának a háza.
Az államcél legyen közcél és közakarat, éppen ezért közkinccsé kell válnia. A vezetõpolitikus pedig legyen az állam elsõ szolgája  az államcélra való törekvés elsõ munkása. Õ tervezi, szerkeszti és állítja munkába az államgépezetet."

Megjegyzés: A  N. A. P.  az Õsföld megmentésére, újjáépítésére kidolgozott munkatervét megalakulása után hamarosan, már 1935-ben  végleges formába öntötte. Felelõsségteljesen zászlót bontott terve végrehajtására , az állam és az egyén dicsõsége, boldogsága és nagysága érdekében. Bizalmat követelt becsület ellenében, hazaszeretetet hûség ellenében. A N. A. P. a terve végrehajtására létesült, vezetõ, irányító és védõ szerv  volt. Tagja lehetett a pártnak a az Õsföldet lakó minden egyes nép fia, aki a Hungária Egyesült Földek  létrehozását  /,azaz Nagy-Magyarország teljes és békés revízióját/ akarja. Vezetõje Szálasi Ferenc volt.

 

Szálasi idézetek

2009.04.17. 21:32

Aki a béke kedvéért háborút indít, ugyanolyan, mint az az apostol, aki a híveket gyilkolja, hogy mielőbb élvezzék a túlvilág gyönyörét.

 

A millenniumi emlékmű előtt fekvő "Csöndes Magyar" erre tanít: legyünk hősök és maradjunk névtelenek a Hazáért és Nemzetért. A cselekvés hősiessége és a cselekvő névtelensége mindenkor zálog arra, hogy amit cselekszünk, azt a Hazáért, a Nemzetünk erkölcsi, szellemi és anyagi dicsőségének, nagyságának és boldogságának szolgálatában cseleksszük.

 

Mindnyájan meghalunk. Egy van maradandó a földön, ha tudunk érte bátran és igazan élni: a nemzet.

 

Nemzetünk akkor lesz boldog, nagy, ellenállóképes, ha a gyermeklármától nem halljuk meg a bölcs politikusok dörgő, honmentő szónoklatait.

Nemzetünk szolgálatában meghalni lehet. De elfáradni soha!